"Most már nem azt mondanám hogy: „Igen, cserediák vagyok Magyarországon”. Hanem: „Igen, cserediák voltam Magyarországon. Egy évig. ÉS KURVA JÓ VOLT, BASSZUS!!!”.Hiányzik minden. A Magyar illat a ruháimban és a magyar billentyűzet. Hiányzik haza érkezni egy hosszú utazástól és hallani anyukámat ahogy azt mondja hogy: „Szia édesem! Na, mesélj! Milyen volt? Éhes vagy? Főzök neked virslit! Az jó lesz???”... Olyan aranyos volt mindig. Januártól az utolsó napig. „Majd kártyázunk egyet??”, „Igyál sok Whiskeyt!”, „Szerintem most méditálok. Jó éjszakát Angyalom!”. Nagyon nagyon nagyon szépen köszönök a mindent Olgi! Te vagy a legjobb!Hiányzik Dóri és Barbi. Dóri azt szokta mondani, hogy: „João/Luan, nagyon gyerekes vagy!... Vagy: „Na, megyek haza!”, „Sétálunk a tisza parton”... João... Szilvi... José con gafas y maletas, Elayna, Film, RJ, Hannah, Vivi, Rafa... Úristen, olyan gyorsan eltelt ez az év. Edina, beszélni akarok veled, sétálni és utána leülni egy kavézóban és capuccinozni! ^^
„Szolnok, Szolnok állomás! Köszöntjük kedves utasainkat!”. Kérek szépen egy diák jegyet oda vissza a Nyugatira/Debrecenbe! heheheBocsi, ja, tényleg a tojás leves KATASZTRÓFA!! Hahaha de a többit szeretem!Van valakinél egy zsepi? (A braziloknak „Jepizinho”).Én akarok egy túró rúdit, vagy egy paprikát! hahahaHiányzik a négy évszak. A nagyon meleg nyár, a kellemes ősz, a hideg és „depresszív” tél (de hóval!), meg a vidám tavasz, rengeteg cseresznyével.Hiányzik a magyar felem. Különösen, hiányzik az én SZABADSÁGOM. De remélem hogy majd később visszajön.Magyarország 2008-2009.".
„Szolnok, Szolnok állomás! Köszöntjük kedves utasainkat!”. Kérek szépen egy diák jegyet oda vissza a Nyugatira/Debrecenbe! heheheBocsi, ja, tényleg a tojás leves KATASZTRÓFA!! Hahaha de a többit szeretem!Van valakinél egy zsepi? (A braziloknak „Jepizinho”).Én akarok egy túró rúdit, vagy egy paprikát! hahahaHiányzik a négy évszak. A nagyon meleg nyár, a kellemes ősz, a hideg és „depresszív” tél (de hóval!), meg a vidám tavasz, rengeteg cseresznyével.Hiányzik a magyar felem. Különösen, hiányzik az én SZABADSÁGOM. De remélem hogy majd később visszajön.Magyarország 2008-2009.".
Lendo: The diary of a young girl (Anne Frank - na foto). É o diário desta menina Holandesa, que ela começa a escrever em meados de 1941, em plena segunda guerra mundial. Sabe-se que, em 1944 ela é levada para um campo de concetração na Alemanha e morre em 1945. O pai dela é o unico membro da família que sobrevive, e ele posteriormente publica o diário dela.
A paixão segundo GH, de Clarice Lispector. Maravilhoso, como todas as obras dela. Simplesmente nos faz refletir sobre tudo, tudo tudo... (Na foto, Clarice Lispector em tempos de cana).
Nenhum comentário:
Postar um comentário